heti evangélium

A hetievangelium.blog.hu a katolikus szertartás szerint követi a vasárnapi evangéliumot (újszövetségi részletet), és ehhez fűz hozzá néhány gondolatot. Kicsit olyan, mint egy prédikáció, amit szívesen meghallgatnék: mai nyelven, nyitottan - némi elmélyültséggel és gyakorlatra, életre váltható tanúsággal (call to action). Érdeklődéssel és örömmel várom a te gondolataidat is.

Friss topikok

Mt 5,1-12a - A hegyi beszéd furcsa boldogságai

2011.01.30. 09:00 | krepler | Szólj hozzá!

Címkék: jézus hegyi beszéd nyolc boldogság

Szof 2,3; 3,12-13; 

Zs 145; 

1Kor 1,26-31; 
1A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, 2ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket:
 3"Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 4Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. 5Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 7Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 8Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. 9Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. 10Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 11Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. 12Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok!
A mai közbeszéd a „hegyi beszéd” kifejezéssel valami unalmas, hosszas kioktató jellegű szöveget jelöl. A valóság azonban egészen más. Jézus „rajongóit” senki se kényszerítette, hogy utána menjenek a pusztába, és tömegesen hallgassák. Épp ellenkezőleg! Ahogy a kortársak megjegyezték, Jézus úgy tanított, mint akinek hatalma van (s nem pedig úgy, mint az írástudók) (Mk 1,22)
Az egyik leghíresebb, legismertebb újszövetségi szakasz a Hegyi Beszéd néven elhíresült tanítássorozat. Jézus nagy ismertségre és népszerűségre utal, hogy olyan sok ember hallgatja, hogy kénytelen egy dombra felmenni, hogy a messzebb állók is láthassák. 
A nyolc boldogság talán a legérdekesebb, legfontosabb része a Hegyi Beszédnek. Jézus olyan boldogságképet fogalmaz meg, ami eléggé különbözik a közgondolkodásban élőtől: átlag’ ember aligha lesz boldog attól, hogy szomorú, szegény vagy éppen üldözik. Ezt persze Jézus se mondja, az üldözött itt se az üldöztetésért, s a szegény a nincstelenségéért boldog, hanem a majdani jutalomtól, kárpótlástól. Épp ezért a Hegyi Beszéd részben épp az istenbe vetett bizalomról szól. Ez a bizalom fontos eleme, hogy a nyolc boldogság életmodelljét követő ember (már itt a földön) boldognak érezze magát, akkor is, ha ez nem váltható gyors örömökre.
Bár a Nyolc Boldogság minden egyes tételéről hosszasan lehetne beszélni, az alábbiakban csupán egy-egy mondattal tekintsük át a boldogmondásokat.
…a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. A vagyoni helyzet sokszor nem rajtunk múlik, és (itt) Jézus nem mondja, hogy minden vagyont elhagyva kövessék őt. A lélekben szegények valami olyasmit jelent azonban, hogy ne tapadjuk a pénzhez, a földi értékekhez, éppúgy ne törődjünk a vagyonunkkal, mintha az nem is lenne (és szegények lennénk). Az üzenet elég egyértelmű: nem a földi értékek megszerzése visz a mennybe. (Ld. Ne gyűjts a földön kincseket, ott van a szíved, ahol őrzöd kincsedet…)
… szomorúak, mert megvigasztalják őket. A többes szám harmadik személy igazából a mai fordítás nehézkessége, helyesebb lenne szenvedő szerkezettel fordítani: „megvigasztaltatnak”. A személytelen szerkezet pedig tulajdonképpen rejtett hebraizmus: a zsidók nem mondták ki Isten nevét, hanem helyette személytelen szerkezetet (szenvedő alakot) használtak (vagy körülírták). Vagyis aki szomorú, azt Isten megvigasztalja. Jó tudni, hogy van fölöttünk egy olyan Isten, aki személyes szeretettel figyel mindenkire – és különösen azokra, akik szomorúak, függetlenül attól, hogy miért is bánkódnak.
… szelídek, mert övék lesz a föld. Az eredeti görög szöveg inkább úgy hangzik, hogy „öröklik”. Ez még inkább arra utal, hogy nem valamiféle erőszakos hatalomátvétel útján kerülnek uralomra a szelídek, hanem egyszerűen ölükbe hull a világ. Noha a szelídség nem tűnik kifejezetten hatékony stratégiának arra, hogy a földet megörökölje valaki, két dologra érdemes figyelni. Az egyik Jézus üzenete: Isten nem az erőszakosaknak (a maguk erejében bízóknak) kedvez. A szelídség kulcsfogalom Jézus tanításában; aki szelíd, az toleráns a másikkal szemben (elfogadja őt), tudatában van annak, hogy a másik ember értékei fontosak. A másik egy praktikus logika: a mai technikai fejlettség hihetetlen hatékonyságot biztosít az erőszaknak; konkrétan arra is, hogy a teljes emberiséget kiirtsa. Szelídség (békességes magatartás) nélkül aligha van esélyünk megörökölni a földet.
… akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert eltelnek vele. Az igazság Jézus tanításában nem egyszerűen a hazugság ellentéte (az is). Inkább az ókori filozófusok szép-jó-igaz tökéletességfogalmához áll közel. Az igazság azonban a bibliai gondolkodásban magában foglalja a társadalmi igazságosságot (elsősorban az elnyomottak felemelését), a hatalmasságok Istentől függésének elismerését. Mai szemmel nézve egyre fontosabbnak tűnik az igazság a világról, vagyis a világ tudományos megismerése: az az igazság :) hogy nem lehet úgy keresni Istent, hogy ne akarjuk megismerni alkotását, és nem adjuk meg az igazságosságot az embereknek.
… az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. (vagyis Isten irgalmaz nekik – ld. fent) Jézus sok-sok alkalommal figyelmezet minket (adós, vagy épp a Miatyánkban: bocsáss meg, amint mi is megbocsátunk…), hogy Isten bánásmódja azt tükrözi vissza, ahogy mi bánunk a környezetünkkel. Az irgalom manapság ritkán használt fogalom, pedig a szelídséghez hasonlóan kulcsfogalom a Biblia mindkét részében. Az irgalom az igazságosság isteni kiterjesztése: Isten jobban bánik velünk, mint megérdemelnénk (ld. elveszett bárány, tékozló fiú stb.). Esendőségünk révén mindannyian rászorulunk az irgalomra. És az isteni irgalomra, és nem csak az olyan nyilvánvaló szituációkban, mint a koldus az utcán: a busz után futó a sofőr, az ügyintéző a hivatalnok, másik sávban átkéredzkedő az autóstárs irgalmára szorul rá, és még sorolhatnánk a mindennapos példákat. Jézus arra is figyelmeztet, hogy nemcsak a mindennapjaink lesznek jobbak és élhetőbbek a mindennapos kölcsönös irgalmassággyakorlástól, hanem Isten is akkor hajlandó tolerálni kisebb-nagyobb bűneinket, ha nem zsarnokként, hanem gondviselőként viselkedünk egymással.
… a tiszta szívűek, mert meglátják Istent. A Bibliában a szív az az „érzékszerv”, amellyel Istenre (és egymásra figyelünk). És ahogy a tiszta hallás megérhetővé teszi a zenét, a tiszta értékítélet segít abban, hogy ne giccset, hanem a valódi értéket lássuk a festmények között, úgy a tiszta szívvel Istent is meg tudjuk ismerni. 
… a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. A békesség alapja a szelídség, a másik elfogadása. A békesség sok esetben 
Az „Isten fiainak hívják” alighanem e
… üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hetievangelium.blog.hu/api/trackback/id/tr392641285

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.